Az édeskömény kétségtelenül az egyik legsokoldalúbb gyógynövény. Az édeskömény magja vagy termése pörköltekhez vagy halételekhez fűszerként használható.
De a növény nem csak a konyhában népszerű. Az édesköménytea és az édesköményméz ízletes és jótékony módon enyhíti az olyan tüneteket, mint a gyomorgörcs vagy a tartós köhögés.
Az édeskömény növényi jellemzői és rendszertana
Az édeskömény eredete és előfordulása
Az édeskömény eredetileg a Földközi-tenger térségéből származik. Az aromás gyógynövény már az ókorban nagyon népszerű volt, és gyorsan elterjedt a Közel-Keleten és Európában.
Ma elsősorban délkelet-európai országokban, Indiában és természetesen a mediterrán északi országokban termesztik. Előfordulása azonban Dél-Amerikára és Japánra is kiterjed.
A vadon élő édeskömény ma már néha megtalálható Olaszországban, különösen Toszkánában. Néhány példány vadon is előfordul az Ibériai-félszigeten, szárazabb és napfénynek kitett lejtőin.
Az édeskömény rendszertana
Az édeskömény (Foeniculum vulgare) vagy fűszer édeskömény az Zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozik. A növény rokonságban áll más gazdaságilag fontos gyógynövényekkel, mint a kapor, az ánizs és a kömény.
Az édeskömény nagy jelentősége miatt az idők során különféle alfajok (fajták) alakultak ki. A következő édesköményfajták ismertek, például:
- Édeskömény (Foeniculum vulgare var. dulce)
- Keserű édeskömény (Foeniculum vulgare var. vulgare) – amely a vadon élő formájának számít
- Növényi édeskömény (Foeniculum vulgare var. azoricum) – amelyből a gumó különösen fontos
A Foeniculum botanikai név a száradáskor megjelenő finom levelek megjelenéséből származik. A foenum szó gyökere a latinból származik és szénát jelent.
Az édeskömény jellemzői
A vadon élő édeskömény évelő lágyszárú növény. Egyes fajták azonban csak kétévesek. A termőhelyi körülményektől függően a növény 60-220 cm magasra nőhet.
Az édeskömény gyökerei fehér vagy halványsárga színűek, orsó alakúak és általában 1–2 cm vastagok. Az egész növény kellemes, édes-aromás illatot áraszt gazdag illóolajainak köszönhetően.
Levelek és gumók
Az édeskömény felső levelei finoman tollasak, többnyire világoszöldek, kaporra emlékeztetnek. A levelek függőlegesen nőnek fel a kékeszöld, szőrtelen és barázdált száron.
Az édeskömény a talaj közelében raktárleveleket képez, amelyek általában sokkal világosabbak (általában még fehérek is). Ezek a tároló levelek alkotják később a tipikus édesköményhagymát.
Hagymaként ez a gumó biztosítja, hogy a növény a következő évben ismét kihajtson. Ez különösen erős a hagymás vagy növényi édeskömény esetében. A többi fajtánál a hagymák sokkal kevésbé feltűnőek vagy kisebbek.
Virágok
A virágzási időszakban az édeskömény sárga virágokat képez, amelyek úgynevezett kettős ernyőben nőnek. Az édeskömény növények általában július eleje és szeptember vége között virágoznak.
Mindegyik dupla ernyő 6 és 10 cm közötti átmérőjű, és legfeljebb 40 virágot tartalmazhat. Az édeskömény virágai mindig hermafroditák.
Gyümölcsök és magvak
Általában szeptember vége, október eleje felé alakulnak ki a jellegzetes édesköménytermések a sárga virágokból, amelyek botanikai értelemben hasadt termések.
Kezdetben mindig két részgyümölcs van, de gyorsan szétesnek. Ezek általában zöldestől az enyhén barnásig terjedő színűek, hegyükön enyhén íveltek és hosszuk mentén feltűnően bordázottak.
A gyümölcsök tartalmazzák a legtöbb illóolajat, ezért általában könnyen felismerhetők az illatukról. Az édesköménymagot általában az édeskömény gyümölcs kifejezéssel azonosítják, ami botanikai értelemben helytelen.
Magában a gyümölcsben még mindig van egy mag és számos olajér. Ezek az olajjáratok olyan közel vannak egymáshoz, hogy alig ismerik fel őket.
Az édeskömény ültetése és gondozása
Az édeskömény népszerű növény, és számos kertben termesztik. A növény termesztése meglehetősen egyszerű, ha követünk néhány mutatót. Ez különösen igaz a megfelelő édesköményfajta kiválasztásakor.
Elhelyezés
Az édeskömény a napos helyeket kedveli, mély, tápanyagban gazdag, jól szellőző és vízáteresztő talajjal. A mész nagyon savas és kimerült talajokhoz szükséges.
Ha az édeskömény cserépben virágzik, egyszerű növényi talajt kell használni kis mennyiségű homokkal keverve.
Vetés
Az édesköményt általában április eleje és május eleje között vetik a szabadba. Ha még mindig komoly éjszakai fagyokra kell számítani, akkor az üvegházban vagy az ablakpárkányon előtenyésztésnek lehet értelme.
A gumós édesköményt viszont csak június közepétől július közepéig kell elvetni. Mivel a növények meglehetősen nagyra nőhetnek, legalább 30 x 40 cm-es ültetési távolságot kell tartani.
Ha kisebb ültetési távolságot hagyunk az édeskömény nem lesz optimálisan tápanyaggal ellátva, és megnő a betegségek kockázata.
Az édeskömény magvakat sötét csíráknak tekintik. Ezért a magokat körülbelül 2-2,5 cm-re a talajba kell nyomni, és újra jól be kell takarni a talajjal.
A palánták általában két-három hét múlva jelennek meg. Vetés az erkélyen vagy cserepes kultúrában lehetséges.
Trágyázás
Vetés közben elegendő a szabadban a talaj alá némi komposztot keverni. Ha hagymás édesköményt termesztünk, tanácsos szerves nitrogénműtrágyát, például szarvbúzadarát vagy csontlisztet beletenni.
Évelő termesztés esetén a talajt az októberi termésképződés után kell trágyázni. Ha az édeskömény cserépben nő, akkor 4-5 hetente szerves ásványi eredetű növényi műtrágyával kell kezelni.
Öntözés
Az édeskömény a nedvesebb talajt kedveli. Ha lehetséges, a talaj soha ne száradjon ki teljesen. A talaj akkor optimális, ha a felszínen egyenletesen nedves.
A forró nyári napokon szükség lehet az édeskömény növények öntözésére reggel és este. Kerülni kell azonban a túl sok vizet, mivel a növény gyökerei nem tűrik a bevizesedést.
Áttelelés
Az édesköményhagymák fagyérzékenyek. Általában azonban elegendő, ha a hagymát befedjük némi ecsetfával vagy szénával.
A fűszeres édeskömény viszont fagytűrő, különösebb gondozást nem igényel. A növény föld feletti részei elpusztulnak, és az új évben újra kihajtanak a gyökerekből.
Kártevők
Az aromás fűszernövény termesztése során bizonyos körülmények között kártevőfertőzés is előfordulhat. Az édesköményt sok csigafaj szereti.
Ha az édesköményt csigariasztó gyógynövényekkel, például rozmaringgal vagy kakukkfűvel együtt termesztjük, segítségünkre lehet.
Kedvezőtlen termesztési körülmények között a nem feltűnő puha poloska az édeskömény növényeket is megfertőzi. A nagy ültetési távolság és a gondos gyommentesítés az út során csökkenti a kockázatot.
A fertőzött növényeket, amelyek halványsárga, barna vagy vöröses elszíneződésként jelennek meg, azonnal el kell távolítani.
