Az orvosi körömvirágot (Calendula officinalis) manapság gyógynövényként használják, főleg bőrproblémák vagy sebek kezelésére.
De dísznövényként ma már számos kertben termesztik a körömvirágnak nevezett növényt. A narancssárga-sárga virágzatú körömvirágot hasznos rovarok vonzására és egyben a kártevők elleni védekezésre használják.
A körömvirág jellemzői és rendszertana
A körömvirág eredete és előfordulása
Hogy a körömvirág honnan származik, azt ma már nem lehet biztosan megmondani. A botanikai felépítés és számos botanikai tanulmány azonban a Földközi-tenger térségéből való eredetre utal.
Úgy tartják, hogy a keresztes lovagok hozták be a növényt Európába a 11. század vége felé.
A körömvirágnak nevezett növény ma számos európai országban vadon nő. Főleg tápanyagban gazdag és jól laza talajú vidékeken terem.
A körömvirág gazdaságilag fontos termőterületei többek között Egyiptomban és Magyarországon találhatók.
A Calendula officinalis rendszertana
Az orvosi körömvirág (Calendula officinalis) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának tagja. Szorosan rokon más fontos gyógynövényekkel, mint például a pitypanggal vagy a kamillával.
A körömvirágok nemzetségéből ma már valószínűleg 13 faja ismert, amelyeket általában különböző alfajokra (fajtákra) osztanak. A mezei körömvirág (Calendula arvensis) viszonylag jól ismert, de nem olyan nagy mértékben használják.
A Calendula officinalis számára az évek során számos fajta vált elérhetővé, amelyek közül néhány jelentősen eltér a növekedési magasság, a virágzási idő és a virágszín tekintetében.
A körömvirág jellemzői
A körömvirág egynyári lágyszárú növény, amely akár 80 cm-es növekedési magasságot is elérhet. Általában azonban 40 és 50 cm közötti a jellemző méret. A talajban a körömvirág zöldesfehér karógyökereket képez, amelyek általában orsó alakúak, finoman elágazó rostokkal.
A körömvirág jellemzői:
- növekedés: függőleges
- növekedési magasság: 80 cm-ig
- gyökértípus: karógyökér
- levelek: lándzsás, szőrös, ülő
- szára: szögletes, szőrös
- virág színe: sárga, narancssárga, vöröses
- virág alakja: százszorszép virágok
- gyümölcs: hasadógyümölcsök, achenes
- toxicitás: nem mérgező
Levelei
Feltűnőek a körömvirág hosszúkás, lándzsás és gazdag zöld levelei. Ezek a csaknem négyélű, filcszerű szőrös száron ülnek, amely a leveleket váltakozó elrendezésben hordozza.
A levél hegye kerek és egész, míg a levél közepe néha gömbölyűnek vagy hullámosnak tűnik.
Virága
Különösen jellemzőek a narancssárga-sárga kosárvirágok, amelyek átmérője elérheti az 5 cm-t is. A fajtától függően egyszínű és többszínű virágfejek is léteznek.
A körömvirág virágzási ideje általában június és október között van. Egyetlen virágfej virágzási ideje viszonylag rövid, maximum 7 nap.
A virágok legfeljebb 40 fellevelet, 40 és 140 közötti sugaras virágot és 30 és 100 csőszerű virágot tartalmaznak. A virágok nem bocsátanak ki különösebb illatot.
Gyümölcs
A virágzási időszak után a rájavirágokból fejlődnek ki a termések, amelyeket növénycsaládjuk szerint achennek neveznek. Ez a szárnyas, záródó termésekre vonatkozik, amelyek féregszerű megjelenésű, világosbarnától sötétbarnáig terjedő magokat tartalmaznak.
Körömvirág – termesztés, vetés és gondozás
A körömvirágot sok kertben termesztik dísznövényként. A növény termesztése és gondozása viszonylag könnyen elvégezhető.
Ahol termesztik, hatékony védelmet nyújthat egyes kártevők, például drótférgek, csigák vagy fonálférgek ellen. Ezenkívül a körömvirág vonzza a rovarokat, például méhek vagy lepkék vonzerejének számít.
Ültetés helye
A helyszínnel szemben támasztott követelmények nem különösebben magasak a körömvirág ültetése szempontjából. A körömvirág különösen kedveli a napostól a teljes napsütésig terjedő, tápanyagban gazdag, enyhén nedves és meglehetősen laza talajú helyeket.
A nagyon agyagos helyeket ültetés vagy vetés előtt először össze kell keverni néhány adalékanyaggal. Arra is ügyelni kell, hogy a talaj enyhén meszes legyen (a talaj pH-ja 6,5 és 7 között legyen). A körömvirág, mint vadon élő növény, még a meszes talaj indikátornövénye is.
Vetés
A körömvirág magjainak fényre van szükségük a sikeres csírázáshoz. Szabadban vagy kerti ágyásban való vetésére a legjobb idő április vége és május vége között van, de a vetés augusztusig lehetséges.
Fontos, hogy ne számítsunk több éjszakai vagy talajmenti fagyra. Mivel a magok meglehetősen nagyok, 1,5-2 cm-re kell őket belenyomni a talajba. A körömvirág magvak csírázási ideje általában 10 és 15 nap között tart.
A körömvirág vetésére vonatkozó utasítások összefoglalva:
- Vetésidő: április-augusztus
- Vetésmélység: 1,5-2 cm
- Csírázási idő: 10-15 nap
- Elhelyezkedés: Nyitott terület és erkély lehetséges
- Előkultúra: nem szükséges, de lehetséges
- Magtávolság: kb 25 x 25 cm
Termőhelyek
A körömvirág termeszthető gyógynövénykertekben, tipikus virágoskertekben, de magaságyásban és gyógynövényspirálban is.
Lehetséges a körömvirágot az erkélyen vagy a teraszon termeszteni. Ideálisak a déli fekvésű erkélyek, amelyeken legalább napi 4 óra napsütés van. Tiszta virágföldet nem szabad aljzatnak használni, mert ez növeli a növénybetegségek kockázatát.
A legjobb, ha a kereskedelemben kapható virágföldet körülbelül 30% kvarchomokkal vagy finomszemcsés habkővel keverjük össze.
Vízigény
A körömvirág átvészel néhány száraz időszakot, de mindig meg kell öntözni, ha a talaj felszíne láthatóan kiszárad. A túl gyakori öntözést azonban mindenáron kerülni kell, különben fennáll a bevizesedés veszélye, amit a körömvirág nem élne túl.
Növénybetegségek és kártevők
Míg a körömvirág képes távol tartani a kártevőket, néha maguk is kártevőfertőzés áldozatai lesznek. Elég gyakran megfigyelhető a lisztharmat, amely finoman porlasztott lisztként telepszik meg a leveleken.
Ennek a gombás betegségnek az oka elsősorban a meglehetősen párás nyarak. A rossz vízelvezetésű talaj és a sűrű ültetés elősegíti a lisztharmat kialakulását .
Telelés
A körömvirág szívós, akár -15 °C-os hőmérsékletet is kibír. Ahhoz azonban, hogy a körömvirág a hideg évszakban is virágozhasson, viszonylag későn kell elvetni.
Mivel a körömvirág egynyári növény, az áttelelés néha amúgy is kérdéses. Ez alól kivételt képeznek a különleges fajták, amelyek virágot hordozhatnak a hideg évszakban.
A körömvirág, mint gyógynövény
A körömvirág kétségtelenül az egyik legismertebb gyógynövény. Manapság a növényt elsősorban sebek és különféle ízületi problémák kezelésére használják. De a körömvirág nemcsak külső, hanem számos belső betegség esetén is hasznos.
A százszorszép család hatásai régóta ismertek, bár sokféleképpen használják és értékelik.
Ma a körömvirágot főleg külsőleg használják. A gyógynövény számos gyógyászatilag értékes összetevőt tartalmaz, mint például illóolajok, szaponinok, flavonoidok és karotinoidok, amelyek széles spektrumú hatást tesznek lehetővé.
Az egyik fő hatóanyag az alfa-kadinol, egy úgynevezett szeszkviterpén, amely gombaellenes, gyulladásgátló és májvédő tulajdonságairól ismert.
A körömvirágnak többek között a következő jótékony hatásai vannak:
- elősegíti a sebgyógyulást
- gyulladáscsökkentő
- antibakteriális
- részben vírusellenes
- gombaellenes
- görcsoldó
- epefolyás serkentő
- ödémaellenes
- immunstimuláló
- részben daganatgátló
Az árnikához hasonlóan a körömvirág egyike azon kevés gyógynövényeknek, amelyeket manapság széles körben használnak mind gyógyászati, mind alternatív gyógymódokban.
Sok háztartásban van raktáron körömvirág termék, mint tipikus házi gyógymód. Összefoglalva, a körömvirágot a következő betegségek és betegségek kezelésére használják:
- sebgyógyulás
- bőrgyulladás
- a nyálkahártyák gyulladása
- ekcéma
- pattanás
- égési sérüléseket
- pelenkakiütés
- száraz bőr
- az emlőmirigyek gyulladása
- menstruációs görcsök
- kötőhártya-gyulladás
- sebtisztítás
- epe problémák
- emésztési zavar
Manapság a körömvirágot leginkább kenőcsök, pakolások, teák, borogatás és homeopátiás szerek formájában használják.
A körömvirágkenőcs elsősorban mindenféle seb, valamint ízületi sérülések, tályogok, zúzódások és fekélyek kezelésére szolgál.
A kenőcsöt egyenletesen kell felvinni az érintett területre, és óvatosan bedörzsölni. Ugyanezen panaszokra a körömvirág borogatások, borogatások is használhatók, amelyek sok helyen házi gyógymódként is ismertek, és könnyen elkészíthetők.