A ligetszépe ma már az egyik legjobb gyógynövénynek számít a bőrproblémák kezelésére. Az áhított ligetszépe olajat tartalmazó magvak gamma-linolénsavakban gazdagok.
Ez a sav serkentheti bizonyos hormonok termelését és csökkentheti a gyulladást.
A ligetszépe növényi jellemzői és rendszertana
A ligetszépe eredete és előfordulása
A közönséges ligetszépe eredetileg Észak-Amerikából származik. A 17. század közepe táján a növényt tengeri úton hozták Európába, és számos kert dísznövényeként hamar felkeltette a figyelmet.
Mivel a ligetszépe meglehetősen gyorsan terjedhet, és számos élőhelyet megtelepedhet, Európában is sok helyen vadon virágzik.
A ligetszépe klasszikus neofitaként tartják számon, vagyis olyan növénynek, amely emberi befolyás hatására ma már a világ más részein is megtelepedett.
A lágyszárú növény megtalálható töltéseken, útszélen, parlagon, vasúti töltésen vagy kopár réteken.
A ligetszépe szisztematikus osztályozása
A botanikában a ligetszépe (Oenothera biennis) a ligetszépe családot (Onagraceae) alkotja körülbelül 650 másik fajjal. Ebbe a családba számos jól ismert dísznövény tartozik, mint például a fűzfű, a nyári azálea, a fukszia és a boszorkányfű.
Más értelemben a közönséges ligetszépe az azonos nevű ligetszépe (Oenothera) nemzetségbe tartozik, amely valószínűleg több mint 180 fajt foglal magában. Némileg ismertek itt a pirosszárú ligetszépe és a parlagi ligetszépe fajták, amelyeket alkalmanként dísznövényként használnak.
A ligetszépe jellemzői
A ligetszépe tipikusan lágyszárú növény, amely optimális termőhelyi körülmények között 150-180 cm magasra is megnő. Az elvadult fajok azonban általában lényegesen kisebbek, és általában 80–100 cm magasra nőnek.
A gyökerek általában csak enyhén szőrösek, és csak néhány oldalgyökeret vagy egyáltalán nem alkotnak.
A talajon fekvő alaplevelek többnyire tojásdadok, megnyúltak, levélrozettában helyezkednek el, ami a növény első életévére jellemző.
A következő évben a felfelé álló szár nő ki a rozettából, amely néha szögletes is lehet, alul vöröses színű. A száron nőnek a lényegesen kisebb szárú levelek, amelyeknek csak rövid száruk van.
A levélerezet a szőrtelen levelekre jellemző. A fő ideg, amely a levél tövétől a levélnyélig fut, vöröses színű, míg az oldalsó idegpályák meglehetősen színtelenek.
A virágzási időszakban, amely általában június közepétől október elejéig tart, sárgássárga virágok fejlődnek, amelyek átmérője elérheti a 2,5 cm-t is.
A ligetszépe hermafrodita virágai kellemes, édes illatúak, úgynevezett virágfürtökbe rendeződnek.
A virágok csészelevelei általában zöldes-sárgás színűek.
A virágzási időszak után a virágzatból megnyúlt petefészek fejlődik ki, amelyekből akár 5 cm-es és négyélű tokos termések is kibújnak.
Minden gyümölcs két gyümölcsrekeszt tartalmaz, legfeljebb 200 maggal. A ligetszépe magja általában sötétbarna színű. Egyébként minden növény több mint 20 000 magot tud termelni, ami megmagyarázza, hogy a növény miért tud gyorsan elterjedni rövid időn belül.
Ligetszépe – termesztés, vetés és gondozás
Gyönyörű virágai és gyógyászati tulajdonságai miatt a ligetszépe népszerű egyes kertészek körében. A jól ismert gyógynövény nagyon jól beilleszkedik olyan gyógynövényes kertekbe, amelyek csak kevés helyigényt támasztanak.
A növény termesztése viszonylag egyszerű, különösen azért, mert viszonylag kevés helyet és talajt igényel.
A ligetszépe termesztéséhez szeretnénk röviden összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat:
- Fekvése: részben árnyékostól a naposig
- Vetés: április végétől május elejéig
- Műtrágya: szabadban nem szükséges
- Művelési mód: szabadföldön és dézsában egyaránt
- Öntözés: viszonylag igénytelen, alkalmanként öntözzük a talajt
- Kártevők: nem ritka a gombás fertőzés (peronoszpóra vagy szeptória)
- Átteleltetés: nem szükséges, mivel fagytűrő
Termőhelyi viszonyok
A ligetszépe napos és félárnyékos helyen egyaránt megterem, de a napos helyek előnyösebbek, és jobb növényfejlődést biztosítanak. A ligetszépe különösen kedveli a homokos és meszes, alacsony tápanyag-ellátottságú talajokat.
Ha csak agyagos talaj áll rendelkezésre, akkor azokat körülbelül 50 százalékos homokkal kell keverni.
Vetés
A ligetszépe vetésére a legjobb időpont április/május vagy július/augusztus. A magokat nem szabad fagynak kitenni, különben a palánták súlyosan károsodnak. Ha a magokat április végén-május elején vetik el, a növény csak egynyári lesz.
A vetőmagot nem szabad egy centiméternél jobban belenyomni a talajba, és csak enyhén takarjuk le. A palánták általában 12-16 nap múlva jelennek meg.
Több növény termesztése esetén növényenként körülbelül 30-40 cm ültetési távolságot kell tartani. A kisebb távolságok elősegítik a betegségek kialakulását vagy a kártevők fertőzését.
Ha a ligetszépe cserépben nő, mély és nagy térfogatú óltetőcserepek javasoltak, mivel a gyógynövény mélyebb gyökereket fejleszt.
Öntözés
A parlagi ligetszépe gyomnövényként a hosszabb szárazságot is elviseli. Ha a ligetszépe a szabadban nő, a szokásos esőciklusok általában elegendőek.
Hosszan tartó forró fázisok esetén esténként erősen kell öntözni. A vizesedést azonban mindenképpen kerülni kell, különben megsérülnek a ligetszépe gyökerei.
A cserepes kultúrákat gyakrabban kell öntözni, mivel a többnyire homokos talaj csak kevés vizet képes tárolni.
Kártevők és betegségek
Ha a ligetszépe meglehetősen igénytelen is, időnként megtámadják a kártevők.
A gyakori kártevők közé tartozik a peronoszpóra, a ligetszépe-levéltetű vagy a Szeptóriás gombafertőzés. Ez utóbbiak szürkésvörös bevonattal észrevehetők.
A kis növénytávolság vagy a túl gyakori öntözés gyakran felelős a gombás fertőzésért. Az érintett növényeket mezei zsurlóból vagy csalánból készült gyógynövénylevesekkel lehet kezelni. Szeptóriás fertőzés esetén az érintett növényeket el kell távolítani, mivel a gombák általában meglehetősen gyorsan terjednek.
A ligetszépe és felhasználása
A ligetszépe, mint konyhai gyógynövény
Régebben a ligetszépe sonkagyökérként is ismert volt. Az elnevezés egyrészt onnan ered, hogy főzéskor a gyökerek vörösesek. Másrészt azért, mert a gyökerek valószínűleg sok tápanyagot tartalmaznak.
A ligetszépe ehető és egészséges vadon élő gyógynövény.
Használható részei:
- levelek (virágzás előtt)
- gyökerek (virágzás után)
- szára (ehető, de nincs ízfokozó)
- virág
- magvak (nagyon fehérjetartalmú és olajban gazdag)
Sok vadon élő fűszernövény-kedvelő értékeli a ligetszépe számos ízét. A ligetszépe leveleinek enyhén fűszeres, fanyar íze van, ami a mángold és a spenót keverékére emlékeztet.
Érdekes étel a ligetszépe levele sült burgonyával és szarvashússal kombinálva. Ráadásul olyan egyszerű ételek is finomak lehetnek, mint a burgonya, a főtt ligetszépe levele és a rántotta.
A levelek felhasználásánál azonban mindig ügyelni kell arra, hogy a betakarítás még virágzás előtt megtörténjen, különben a levelek keserűbbé válnak. A szárlevelek általában ízletesebbek, mint az alaplevelek.
A ligetszépe virága is használható. A virágok kellemes illatúak és enyhén édes ízűek. Többek között saláták vagy desszertek díszítésére is használhatók. A virágbimbókat is fel lehet használni, és például íztelen olajjal megsütni.
A ligetszépe, mint gyógynövény
A ligetszépe (Oenothera biennis) ma a természetgyógyászatban igen értékes gyógynövénynek számít. A növény magjai különösen érdekesek.
A régebbi füveskönyvek nem tartalmaznak feljegyzéseket a ligetszépe használatáról, ami egyszerűen annak tudható be, hogy a gyógynövény csak a 17. században került Európába.
Még a múlt században is csak néhány ajánlás volt a népi gyógyászatban való felhasználásra. Van azonban egy történet, amely szerint az amerikai őslakosok nagyobb szerepet tulajdonítottak a ligetszépenek.
Például köztudott, hogy a magvakat azért fogyasztották, hogy általában erősítsék a szervezetet.
Mint már említettük, a magvak ma különösen fontosak a természetgyógyászatban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak gamma-linolénsavat és linolsavat.
Mindkét sav azon esszenciális zsírsavak közé tartozik, amelyekre szervezetünknek szüksége van, és nem tud saját maga előállítani.
A gamma-linolénsav különösen érdekes az orvostudomány számára, mivel képes támogatni az úgynevezett prosztglandinok termelését.
A szervezetben a prosztaglandinok elsősorban a szövetek képződéséért és helyreállításáért, valamint a zsíranyagcseréért felelősek. Ezenkívül képesek javítani a vérkeringést és védeni a nyálkahártyákat.
Összefoglalva, a ligetszépe ma már többek között a következő panaszokra használatos:
- hasmenés
- immunrendszer erősítése
- bőrproblémák, pl. viszkető vagy hámló bőr
- ekcéma
- neurodermatitisz
- premenstruációs szindróma (PMS)
- reuma / rheumatoid arthritis
A ligetszépe fő alkalmazási területe a különböző bőrbetegségek kezelése. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a magvakban található összetevők gyulladáscsökkentő és viszketéscsillapító hatásúak.
Immunerősítő hatást is megfigyeltek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a gamma-linolénsav képes támogatni a fehérvérsejtek termelődését.
Más gyógynövényekkel, mint például a körömvirág, a ligetszépe az egyik legjobb gyógynövény a bőrproblémák kezelésére.
A ligetszépe olajat többek között olyan panaszok kezelésére használják, mint a bőrszárazság (sebostasis), ami gyakran megfigyelhető világos bőrű, elégtelen izzadásban vagy neurodermatitisben szenvedő betegeknél.
A ligetszépe olajban található zsírsavak serkentik a verejtéktermelést, nedvességet és rugalmasságot biztosítanak a bőrnek.
A gyógynövényes fürdők is jelentős enyhülést jelenthetnek, ha ligetszépe olajat adunk hozzá.
Viszonylag új a ligetszépe termékek alkalmazása a premenstruációs szindróma (PMS) kezelésére. Ez a viszonylag gyakori rendellenesség leginkább középkorú nőknél fordul elő, és többek között fáradtságban, hasi fájdalomban, nyálkahártya irritációban, hasmenésben és bőrproblémákban nyilvánul meg.
Mellékhatások
- Megfelelő alkalmazás mellett jelenleg aligha várhatók mellékhatások.
- A skizofrén tünetekkel és epilepsziás betegeknek azonban kerülniük kell a ligetszépe használatát, vagy konzultálniuk kell orvosukkal.
- Terhes és szoptató nőknek a ligetszépe termékek szájon át történő bevitelét meg kell beszélniük orvossal vagy gyógyszerészsel, mivel a vizsgálati helyzetet itt nem lehet kellőképpen megbeszélni.
- A ligetszépe túladagolása hányingert okozhat.
