Valójában azt gondolom, hogy a neve alapján a martilapu mindenképpen ismeretlen, bár lókörömfű, szattyú és körömlapu néven is hallhattunk már róla.
Mi is az a martilapu?
Európában és Ázsiában egyaránt elterjedt, ez a tél végén, kora tavasszal megjelenő évelő növény.
Legfeljebb 30 cm magasra nő és először a virágok jelennek meg, később pedig a szív alakú levelei. A sárga virágzatok kellemes viaszos illatot árasztanak és vöröses pikkelylevelekkel borított tőkocsányokban jelennek meg.
A virágzatot hasznosítják, melyet februártól májusig gyűjtenek be. A begyűjtött virágokat száraz, hűvös helyen kell megszárítani. Leginkább teaként fogyasztják.
A martilapu jótékony hatásai
A martilapu virágai 6-10%-ban cseranyagokat tartalmaz, de emellett flavonoidok és triperténszármazékok a hatóanyagai. Emellett májkárosító szenkirkin és tussilagin is fellelhető benne, melyek vízben nem oldódnak, alkoholban viszont jól oldódnak, így szeszes kivonatot nem szabad belőle készíteni.
A flavonoidtartalmuk miatt a virágok görcsoldóak. A fitoszterollal együtt ezek a flavonoidok gyulladáscsökkentőek, valamint gyulladásgátlók.
A nyálkaanyagok miatt a virágokból készített tea köhögéscsillapítóként és köptetőként is remekül hasznosítható. A bennük lévő tanninoknak köszönhetően fertőtlenítő hatása is említésre méltó.
A martilapu virágait a hörgők gyulladása és száraz köhögés esetén is hasznosíthatjuk, emellett a heveny és idült szájüregi és garatbetegségek kezelésére is kiváló.
Óvintézkedések
Sajnálatosan a martilapu a pirrolizidin alkaloid tartalma miatt mérgező. Ebből következően a martilapu virágával való kezelés ezért 4-6 héten túl határozottan nem ajánlható.
Terhes és szoptatós állapotban szintén ne alkalmazzuk. Mivel májkárosító, mindenképp csak orvos dönthet az alkalmazásáról.
Csak orvosi felügyelet mellett használható!
Főkép forrása: planteset.com
