Melyek a biológiailag aktív anyagok a növényekben?

Talán nem tudtad, de a növényekben sok olyan vegyi anyag van jelen, amely biológiailag aktív. Ezen anyagok némelyike segíti a növények túlélését.

Egyesek például gátolják a konkurens növények növekedését. Mások a rovarok és növényevők ellen segítenek.

Idővel a tudósok felfedezték, hogy ezeket az aktív anyagokat gyógyászati célokra is fel lehet használni. Nekik köszönhető, hogy a mai napig gyógynövényeket használunk gyógyszerként.

Cikkben bemutatjuk a legnépszerűbb biológiailag aktív anyagokat és azt, hogy hol találhatjuk meg őket.

Biológiailag aktív anyagok a növényekben: Alkaloidok

Ez a hatóanyagcsoport sokféle növényben megtalálható. Az alkaloidok szerkezetükben nitrogénatomot vagy atomokat (bizonyos esetekben amino- vagy amidoatomot) tartalmaznak. Ezek a nitrogénatomok okozzák ezeknek a vegyületeknek a lúgosságát. Általában valamilyen gyűrűs (ciklikus) rendszerben vannak elrendezve.

Szerkezetük alapján az alkaloidok osztályokba sorolhatók:

• indolok
• kinolinok
• izokinolinok
• pirrolidinek
• piridinek
• pirrolizidinek
• tropánok és terpenoidok
• szteroidok

Egy másik osztályozási rendszer a növényfajok családjához kapcsolódik, amelyben előfordulnak. Az egyik példa az ópiummákban található ópium alkaloidok.

E növények közül sokat az orvostudományban jól ismert gyógyszerek előállítására is felhasználtak. Mint a nadragulyában található atropin.

Vitaminok

Nem titok, hogy sok növény nagy mennyiségben tartalmaz hasznos vitaminokat. Sok jól ismert gyümölcs és zöldség magas C-vitamin- és béta-karotinszinttel rendelkezik.

Fontos tudni, hogy a vitamin szerves vegyület, ami azt jelenti, hogy szenet tartalmaz. Ez is nélkülözhetetlen tápanyag, amelyet táplálékkal kell beszereznünk.

A vitaminoknak két fő típusa van – zsírban oldódó és vízben oldódó.

• Zsírban oldódó: Ilyen az A-, D-, E- és K- vitamin. A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet a zsírszövetben és a májban tárolja, és ezeknek a vitaminoknak a tartalékai napokig, esetenként hónapokig is megmaradhatnak a szervezetben. Az étkezési zsír segít a szervezetnek felszívni a zsírban oldódó vitaminokat a bélrendszerben.
• Vízben oldódó vitaminok: Nem maradnak sokáig a szervezetben és nem raktározódnak, a vizelettel ürülnek ki. A C-vitamin és az összes B-vitamin vízben oldódik.

Ásványok

Sok növényben magas az ásványi anyagok mennyisége, mivel ásványi anyagokat tudnak felszívni a talajból, és az emberi szervezet számára könnyebben hasznosítható formává alakítják.

Az ásványianyag-tartalom gyakran kulcstényező a növény gyógyszerként való hatékonyságában. Az ásványi anyagokban gazdag növény egyik példája a zsurló.

Ezekben a növényekben a magas szilícium-dioxid-tartalmat ízületi gyulladás esetén használják, mivel támogatja a kötőszövet helyreállítását. Az ásványi anyagokat néha fő ásványokra (makroásványokra) és mikroásványokra osztják.

Makroásványi anyagok

• Nátrium – szükséges a megfelelő folyadékegyensúlyhoz és az izomösszehúzódásokhoz.
• Kálium – szükséges a megfelelő folyadékegyensúlyhoz, az idegátvitelhez és az izomösszehúzódásokhoz.
• Kalcium – fontos az egészséges csontokhoz és fogakhoz, segíti az izmok ellazulását és összehúzódását, szükséges a véralvadáshoz, a vérnyomás szabályozásához és az immunrendszer egészségéhez.
• Foszfor – minden sejtben és a rendszer azon részében megtalálható, amely fenntartja a sav-bázis egyensúlyt a szervezetben.
• Magnézium – szükséges a fehérjék előállításához, az izomösszehúzódásokhoz és az immunrendszer egészségéhez.

Mikroásványok

• Vas – a vörösvértestekben található hemoglobin molekula része, amely oxigént szállít a szervezetben, és szükséges az energia-anyagcseréhez
• Cink – számos enzim aktív része, fehérje és genetikai anyag előállításához szükséges. A cinknek az ízérzékelésben, a sebgyógyulásban, a normális magzati fejlődésben, a spermiumtermelésben, a normál növekedésben és a pubertásban, valamint az immunrendszer egészségében is szerepet játszik.
• Jód – a pajzsmirigyhormonban található, amely segít szabályozni a növekedést, a fejlődést és az anyagcserét.
• Réz – a vas anyagcseréhez szükséges számos enzim része.
• Fluor – részt vesz a csontok és fogak képződésében, segít megelőzni a fogszuvasodást.
• Króm – szorosan együttműködik az inzulinnal a vércukorszint szabályozásában.

Biológiailag aktív anyagok a növényekben: poliszacharidok

A poliszacharidok minden növényben megtalálhatók, és több, egymáshoz kapcsolódó cukormolekulából állnak.

Gyógyászati ​​célokra a „ragadós” poliszacharidok nyálkaanyagot termelnek, amely általában megtalálható a kéregben, a gyökerekben, a levelekben és a magvakban. Ezek a ragadós poliszacharidok nagy mennyiségű vizet képesek felszívni, és gélszerű masszákat képeznek, amelyeket száraz vagy irritált bőr kezelésére használnak.

A növényekben ilyen biológiailag aktív anyagok jól ismert példái a cellulóz és a kitin. Strukturális poliszacharidok, amelyek több ezer glükóz monomerből állnak, amelyek hosszú rostokká egyesülnek.

Az egyetlen különbség a két poliszacharid között a monoszacharidok széngyűrűihez kapcsolódó oldalláncok.

Míg a cellulóz kemény szerkezeteket, például fát, a kitin még keményebb szerkezeteket, például héjat, mészkövet és még márványt is képes előállítani.

Szaponinok

A hatóanyagok ezen csoportja onnan kapta a nevét, hogy a szappanhoz hasonlóan vízbe helyezve habot képeznek.

A szaponinoknak két fő formája van: szteroid és triterpenoid. A szteroid szaponinok nagyon hasonlóak az emberi szervezetben lévő hormonok kémiai szerkezetéhez, beleértve az ösztrogént és a kortizolt.

A szaponint tartalmazó növények példái közé tartozik az agávé és a liliomfélék családjának számos tagja. Számos tanulmány igazolja a szaponinok egészségügyi előnyeit.

Ezek a vegyszerek:

• segít csökkenteni a koleszterinszintet
• elpusztítják a betegséget okozó baktériumokat
• segítenek az oxidatív stressz leküzdésében
• gátolják a daganatok növekedését

A legújabb kutatások szerint javítják a lipidanyagcserét, és segíthetnek megelőzni és kezelni az elhízást.

Szívglikozidok

Ezek a hatóanyagok olyan gyógynövényekben találhatók, mint a gyűszűvirág és a gyöngyvirág, és erős közvetlen hatást fejtenek ki a szívre.

A szívglikozidok olyan szteroidok, amelyek képesek támogatni a szívizom erejét és összehúzódási sebességét.

Nagyon kis mennyiség is jótékony hatással lehet a beteg szívre. Ezek a vegyületek elsősorban a szívelégtelenség kezelésében értékesek. Növelik a szív összehúzódásának erejét anélkül, hogy ezzel egyidejűleg növekedne az oxigénfogyasztás.

Ezért a szívizom hatékonyabb pumpává válik, és képes kielégíteni a keringési rendszer igényeit.

Vízhajtó hatásuk is van, ami serkenti a vizelettermelést, és segíti a folyadékok eltávolítását a szövetekből és a keringési rendszerből.

Tanninok

A legtöbb növény tannint termel. A tanninok elrettentik a rovarokat és a növényevőket, mert éles, kellemetlen ízt kölcsönöznek.

A gyógynövényekben sokféle tannin található. Egyesek a polifenolokéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, és antioxidáns és antimikrobiális hatások révén segítenek megelőzni a betegségeket.

A zöld teában található egyik fő tannin például az epigallocatechin-gallát. A gyulladás csökkentésében és a szívbetegségek elleni védelemben játszik szerepet.

A theaflavinok és thearubiginok viszont erős antioxidánsként működnek, és védelmet nyújthatnak a szabad gyökök okozta sejtkárosodás ellen.

Illóolajok

Úgy tartják, hogy az illóolajok egyrészt magukhoz vonzzák a beporzáshoz szükséges rovarokat, másrészt megvédik a növényt a túlmelegedéstől (elpárolgás révén), emellett védekező anyagként is hatnak a növény számára a betegséget okozó baktériumok, rovarok és rágcsálók ellen.

Az illóolajokat széles körben használják gyógyászati ​​és élelmiszeripari termékek ízének és aromájának javítására. Ezen kívül nagy számuk fontos az illatszeriparban és a kozmetikában.

Az illóolajokat tartalmazó növényeket különféle betegségek kezelésére használják.

Az igencsak széles hatásspektrumából csak a legalapvetőbbeket soroljuk fel:

• Gyulladáscsökkentő hatás elsősorban azulént tartalmazó illóolajokra jellemző, mint például a kamilla, a fehér cickafark, a fehér üröm illóolajára stb.
• A köptető hatás jellemző az Asteraceae család egyes növényeinek gyümölcsében található illóolajokra, például az ánizsra, édesköményre stb., valamint az Árvacsalánfélék család képviselőire, például kakukkfűre, oregánóra stb. A cineolt tartalmazó illóolajok, például az eukaliptuszolaj, szintén köptető hatásúak. Közvetlen hatást gyakorolnak a légutak nyálkahártyájára, mivel a tüdőn keresztül távoznak, fokozzák a hörgőszekréciót és könnyítve a köpet. Emellett a fenolos összetevők fertőtlenítő hatásúak is.
• A vizelethajtó hatás néhány illóolajra jellemző, amelyek irritálják a vesetubulusokat és fokozzák a vizelet mennyiségét. Ilyen hatású a borókatobozok és a petrezselyem gyümölcsök illóolaja. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nagyobb adagok vérzést vagy anuriát okozhatnak.
• Számos növény illóolaja görcsoldó hatású, például a kamilla virágai, a kömény, a koriander és az édeskömény termései. Ez a hatás felelős a kólikával és fájdalommal járó gyomor-bélrendszeri betegségekben kifejtett jótékony hatásért.
• Az antiszeptikus hatás a nagyobb mennyiségű fenolos vegyületet tartalmazó illóolajokra jellemző, mint például a szegfűszegolajban található eugenol, a kakukkfűben található timol és sok más.
• Nyugtató hatású a körömvirág, citromfű, levendula, kamilla stb. illóolaja.

Az illóolajokat széles körben használják ízesítőként is a gyógyászati ​​készítmények és élelmiszerek ízének és aromájának javítására.

Egyes illóolajok, mint például a levendula, a rózsa, a kamilla, a borsmenta, a muskátli stb., nagyon fontosak az illatszerekben és a kozmetikumokban.

Biológiailag aktív anyagok növényekben: fenolok

A fenolok olyan növényi vegyületek, amelyekről úgy gondolják, hogy védekeznek a fertőzések és rovarok ellen. Gyakran gyulladásgátló és fertőtlenítő hatásúak, és vírusölő tulajdonságokkal is rendelkezhetnek.

A fenolok szerkezete változatos, és a szalicilsavtól (hasonlóan az aszpirinhez) a komplex cukortartalmú fenolsavakig terjednek.

További példák:

• tirozin – a legtöbb fehérjében megtalálható standard aminosavak egyike
• epinefrin (adrenalin) – a mellékvesevelő által termelt stimuláló hormon
• szerotonin – egy neurotranszmitter az agyban

Az ízesítőként használt összetettebb fenolok közül sok a növények illóolajaiból származik.

Egyéb növényi eredetű fenolok közé tartozik a kakukkfűből izolált timol és a szegfűszegből izolált eugenol.

Flavonoidok

A flavonoidok széles körben megtalálhatók az egész növényvilágban, és széles körben alkalmazhatók gyógyászati ​​célokra. A flavonoidoknak számos csoportja létezik, köztük az antocianidinek, flavanolok, flavonok, flavonolok, flavononok és az izoflavonok.

A flavanol alcsoporton belül számos más alcsoport is létezik. Ezen alcsoportok és a flavonoidok mindegyik típusa különböző előnyökkel jár. Egyes flavonoidok gyakran pigmentként működnek, sárga vagy fehér színt adva a virágoknak és gyümölcsöknek.

• Flavonok: Ezek közé tartoznak a luteolin és az apigenin hatóanyagai. Jó flavonforrások a zeller és a petrezselyem. Összefüggenek az antioxidáns hatásokkal és a gyógyszer-anyagcsere lassításával.
• Antocianidinek: Ezek a malvidin, pelargondin, peonidin és a cianidin. Az antocianidinek megfelelő forrásai a bogyók. Támogatják a szív egészségét, jó hatással vannak az elhízásra és a cukorbetegség megelőzésére.
• Flavononok: Ez magában foglalja a hesperetint, eriodictiolt és a naringenint. Ezek a növényekben található biológiailag aktív anyagok általános antioxidáns és gyulladásgátló hatással rendelkeznek.
• Izoflavonok: Ebbe a csoportba tartozik a genistein, glicitein és daidzein. Nagy koncentrációban fordulnak elő a szójában és szójatermékekben. Hasznosak lehetnek a hormonális daganatok, például a mellrák vagy a prosztatarák kockázatának csökkentésében.
• Flavonolok: Ebbe a csoportba tartozik a kvercetin és a kaempferol, amelyek nagyon hasznos hatóanyagok. A kvercetin egy antihisztamin, amely szénanáthával és lázcsillapítással jár, és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. A kaempferol a krónikus betegségek megelőzésére szolgál.
• Flavanolok: Három fő típusuk van: monomerek (ismertebb nevén katechinek), dimerek és polimerek. A fekete teában található katechinek a leghasznosabbak, és a koleszterinszint csökkentésével kapcsolatosak. Támogatja a krónikus fáradtság szindróma tüneteit és a neurológiai egészséget.

Biológiailag aktív anyagok növényekben: Cianogén glikozidok

Ezek a glikozidok cianidot tartalmaznak, egy nagyon halálos mérget, de kis adagokban izomlazítóként is szolgálhat.

Érdemes megjegyezni, hogy a cianogén glikozidok önmagukban nem mérgezőek. Ha azonban a növény sejtszerkezete felborul, a cianogén glikozid a megfelelő β-glükozidáz enzimhez kötődik.

A cianogén glikozidok hidrolízise általában akkor következik be, amikor a növényeket a növényevők megrágják, vagy olyan folyamatok során, mint például az emésztés, lebomlanak. Valamint víz jelenlétében (áztatás vagy erjesztés során).

A vadcseresznye kéreg és a bodza levelei cianogén glikozidokat tartalmaznak, amelyek a száraz köhögés elnyomására és csillapítására használhatók.

További ezekben a hatóanyagokban gazdag növények a bambuszban, a kajsziban, a mandulában és az árpában található taxifillin. Általában a cianogén glikozidok szintje a növény korától és fajtájától, valamint a környezeti tényezőktől függ.