A taró vagy táró (Colocasia esculenta) ültetése, gondozása

A taró (Colocasia esculenta), más néven táró, egy egzotikus megjelenésű, dús lombú dísznövény, amelyet hatalmas, szív alakú levelei miatt gyakran „elefántfülként” is emlegetnek. Trópusi származása ellenére nálunk is egyre népszerűbb, különösen látványos dézsás vagy kerti növényként. Bár a világ egyes részein ehető gumójáért termesztik, hazai körülmények között elsősorban díszítő értéke miatt neveljük.

Megfelelő gondozással a taró igazi dzsungelhangulatot varázsol a kertbe vagy a teraszra: magas páratartalmat, nedves talajt és meleg, napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. Cserépben is tartható, ám a gondozása némi odafigyelést igényel – különösen a teleltetés során.

Tulajdonságai

Ideális helye a kertben vagy a teraszon

A taró kifejezetten trópusi jellegű növény, így olyan helyre érdemes ültetni vagy kihelyezni, ahol meleg, párás és védett környezetet tudunk számára biztosítani. Nagy méretű, mutatós levelei miatt érdemes látványos helyre helyezni – akár fókusznövényként is használható.

Mire figyelj az ültetőhely kiválasztásánál:

• Fényigény:
  A félárnyékos, világos, de tűző naptól védett helyet kedveli leginkább. Árnyékban is fejlődik, de kevesebb lombot nevel, míg túl erős napsütésben levelei megperzselődhetnek.
• Szélvédelem:
  A taró hatalmas levelei könnyen megsérülnek erős szélben, ezért védett fekvésű helyet válasszunk – például kerítés vagy házfal mellé.
• Talaj és vízellátás:
  Állandóan nedves, de nem pangó vizű talajt igényel. Tavak, vízpartok közelében, vagy akár sekély vízbe is ültethető. Ha cserépben neveljük, gondoskodjunk a rendszeres, bőséges öntözésről.
• Dekorációs lehetőség:
  A taró rendkívül látványos, így jól mutat:
  • trópusi hangulatú ágyásokban,
  • nagy virágládában vagy dézsában,
  • vízparti, mocsaras kertrészek szélén.

Ültetése lépésről lépésre

A taró ültetése nem bonyolult, de néhány fontos szempontot érdemes betartani ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön, és buján lombosodjon.

1. Válassz megfelelő helyet és időpontot

A taró meleg- és vízigényes növény, ezért az ültetéshez napos vagy félárnyékos, szélvédett hely ideális.
A gumókat tavasszal, a fagyveszély elmúltával lehet elültetni, amikor a talaj már kellően felmelegedett (minimum 15 °C körül).

2. Készítsd elő a talajt

• Lazítsd fel a talajt legalább 30 cm mélységig.
• Keverj hozzá komposztot vagy szerves trágyát, hogy biztosítsd a tápanyagban gazdag közeget.
• A jó vízelvezetés is fontos, de a taró a nedvességet is kedveli – ha túl száraz a föld, javítsd tőzeggel vagy kerti földdel.

3. Ültetés mélysége és távolsága

• A gumókat 10–15 cm mélyre ültesd, hegyes részükkel felfelé.
• Az egyes tövek között hagyj legalább 50–70 cm távolságot, mert a növény szélesen terül.

4. Alapos öntözés

Az ültetés után bőségesen öntözd be a földet, és figyelj rá, hogy a talaj ne száradjon ki az első hetekben.
Taró esetében a nedvesség kulcsfontosságú a lombfejlődéshez.

5. További tippek dézsás ültetéshez

• Nagy méretű, mély cserép vagy dézsa szükséges a gyökérzetnek.
• Használj vízmegtartó virágföldet, és gondoskodj rendszeres tápoldatozásról.
• Nyáron akár sekély vízbe is süllyesztheted a cserepet (pl. kerti tó szélén), mert ezt is jól tűri.

Gondozási feladatok évszakonként

A taró gondozása elsősorban a víz- és tápanyagellátásra, valamint a hőmérsékletre koncentrál. Trópusi eredete miatt érzékeny a hidegre, viszont melegben, párás környezetben gyorsan és buján fejlődik.

Tavasz (április–május)

• Ültetés ideje, ha a fagyveszély elmúlt és a talaj 15 °C fölé melegedett.
• A gumókat cserepes nevelés után is ekkor lehet kiültetni a kertbe.
• Indulhat a rendszeres öntözés, különösen meleg, száraz időben.

Nyár (június–augusztus)

• Ilyenkor van a növekedés csúcsa, ezért bőséges vízellátást igényel.
• Hetente tápoldatozás javasolt, különösen dézsás tartás esetén.
• A forró, száraz napokon akár napi öntözést is igényelhet.

Ősz (szeptember–október)

• A levelek lassan visszahúzódnak, a növény felkészül a nyugalmi időszakra.
• Csökkentsük az öntözés mennyiségét.
• A gumók kiásása és teleltetés előkészítése ilyenkor aktuális.

Tél (november–február)

• Szabadföldben nem hagyható kint, mert fagyérzékeny!
• A gumókat száraz, hűvös (5–10 °C), de fagymentes helyen tárold (pl. homokban, ládában).
• Cserépben tartott növénynél vidd be világos, hűvös helyre, és minimális vízzel tartsd életben.

Szaporítása

A taró (Colocasia esculenta) szaporítása viszonylag egyszerű, és leggyakrabban gumóosztással történik. Mivel a növény a tenyészidőszak alatt több kisebb sarjat is fejleszt a főgumó körül, ezeket ősszel vagy tavasszal szét lehet választani.

Hogyan szaporítsd lépésről lépésre:

1. Gumók kiemelése
   Ősszel, a lomb visszahúzódása után óvatosan ásd ki a földből a növényt, és tisztítsd meg a gumókat a földtől.
   Ha dézsában tartod, könnyen hozzáférsz az oldalrügyekhez is.
2. Sarjak leválasztása
   A főgumó körül kialakult kisebb gumókat kézzel vagy éles késsel válaszd le.
   Ügyelj arra, hogy az új gumódarabok épek, egészségesek és legalább egy rügyet tartalmazzanak.
3. Szárítás és tárolás
   A frissen leválasztott gumókat érdemes pár napig száraz, hűvös helyen szárítani, hogy a vágási felületek begyógyuljanak.
4. Tárolás teleltetésig
   A gumókat télen száraz homokba vagy forgácsba rétegezve tartsd fagymentes helyen. Tavasszal újra elültethetők.
5. Tavaszi ültetés
   A kis gumókat ugyanúgy ültesd el, mint a nagyobb példányokat: 10–15 cm mélyen, laza, tápanyagdús talajba, meleg helyre.

Tipp: Egy-egy idősebb tarónövényből akár 5–6 életképes sarjat is leválaszthatsz, így gyorsan bővítheted az állományodat.

Gyakran ismételt kérdések