Valószínűleg nincs mégegy olyan növény, amellyel gyakrabban találkozhatunk a legkülönbözőbb helyeken, és amelyet mindenki ismer, mint a százszorszép.
Sokan, akik szeretik a vadon termő gyógynövényeket, azok bizonyára tudják, hogy a százszorszép virágai ehetőek. Azonban ez a gyógynövény számos egészségügyi probléma kezelésében is segíthet, mint például a köhögés, ízületi panaszok és bőrproblémák.
Botanika és a százszorszép eredete
A százszorszépek eredete és előfordulása
A százszorszép eredetileg a Földközi-tenger térségéből származik, és onnan természetes úton terjedt el Észak-Európába. A százszorszép család ma már Közép-Európa őshonos növényzete.
A százszorszép kevés igényt támaszt a talajjal szemben, ezért a gyomnövény gyakran nagyon sok helyen megtalálható. Jellemző helyszínek a rétek, vasúti töltések, művelt gyepek és gondozott parkok. A hegyekben a növény akár 2500 méteres magasságban is megtalálható.
A százszorszép rendszertana
A réti százszorszép (Bellis perennis) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik. Olyan gyógynövényekkel rokon, mint a pitypang, a cickafark vagy a kamilla.
Szűkebb értelemben a növény az azonos nevű százszorszép (Bellis) nemzetséghez tartozik, amely meglehetősen fajszegény, mintegy 10 fajjal. A főként a Földközi-tenger térségében előforduló egynyári százszorszép (Bellis annua) továbbra is jól ismert.
Az évek során a százszorszép számos népszerű nevet szerzett. Ide tartoznak: apró pere, boglár, boglárka, bojtika, bojtocska, csibevirág, földi pere, gombostűvirág, gyopár, kicsinynadályvirág, kisebbiknadály, kisnadályfű, nadály, ősziboglár, pászkamorzsa, péra, pere, perevirág, pipifű, pityerfű, rózsa, murvairózsa, murvai rózsácska, szikrairózsa, szikrai rózsácska, szikrázó rózsácska, rukerc, százforint, százszorszép, százszorszépvirág, százszorszéprukerc, sztokrásza, tavaszhozófű, tavaszifű, vadszázszorszép.
A százszorszép jellemzői
A százszorszép lágyszárú évelő növény, amelynek maximális magassága elérheti a 15 cm-t is. A növény bézs-sötétbarna gyökerei általában nem hosszabbak 20 cm-nél. A százszorszép gyökerei rövidek és rostos elágazásúak – a báránysaláta gyökereihez hasonlíthatóak.
Levelei
A százszorszép levelei oválisak vagy lapát alakúak. Általában gazdag zöld színűek, és elérhetik a négy centiméter hosszúságot és a két centiméter szélességet.
A levelek bazális rozettában helyezkednek el, a levelek függőlegesen nőnek. A növény szárai ritkán szőrösek és általában levéltelenek.
Virágai
Legismertebb tulajdonsága a szár tetején képződő fehér és sárga virágok. A százszorszép virág sárga része körülbelül 100 különálló virágból áll, amelyeket tölcsérvirágként jellemeznek.
A százszorszép virágzási ideje márciustól novemberig tart. A hosszú virágzási időszakot már Carl von Linné botanikus is megfigyelte, ezért a növénynek a Bellis perenne, azaz az évelő szépség nevet adta.
A százszorszépek megkülönböztető jellemzője a heliotróp tulajdonság. A heliotróp azt jelenti, hogy a növény mindig a nap felé néz. A százszorszép ezért napfény hatására kinyitja szirmait, este vagy esős időben összecsukja.
Sok más aromás fűszernövénnyel ellentétben a százszorszép virága szagtalan.
A százszorszép ültetése, gondozása
A százszorszépek számtalan előfordulása a legkülönbözőbb talajokon és különböző régiókban azt mutatja, hogy ez a növény szinte mindenhol, emberi gondoskodás nélkül is virágzik.
Elhelyezés
A százszorszép a teljes napsütéstől a napos helyekig megtalálja az optimális növekedési feltételeket, mérsékelten nedves, tápanyagban és humuszban gazdag talajjal. A százszorszép azonban nem szereti az árnyékos helyeket, például a nagyon száraz és homokos talajt.
Vetés
A magokat tavasszal közvetlenül a kertben vagy a szabadban vetik el. A cserepes termesztés, például erkélyen vagy ablakpárkányon szintén problémamentesen lehetséges, és lehetőleg március és április között végezzük.
A százszorszép magjai fényben csíráznak, ezért csak körülbelül fél centiméterre szabad bedolgozni a talajba. A csírázási időszak körülbelül 14-21 nap. Ezután az első fiatal százszorszép levelek kikelnek, és viszonylag gyorsan virágoznak.
Szaporítás
A százszorszép a vetés mellett gyökérosztással is szaporítható. Az anyanövényt a gyökér tövénél leválasztjuk és elültetjük.
Gondozás
A százszorszép nem igényel különösebb törődést. A rendszeres öntözés elősegíti a virágnövekedést, a teljes virágzási időszak alatt nem szükséges trágyázás. Ősszel a talaj még dúsítható némi humusszal. Mivel a százszorszép a hidegtűrő növények közé tartozik, nincs szükség különösebb fagyvédelemre.
Öntözés
A Bellis perennis mérsékelt vízigényű, és általában probléma nélkül túléli a rövid aszály ciklusokat. Öntözés csak akkor szükséges, ha több forró nap (kb. több mint 10) követi egymást csapadék nélkül.
Növénybetegségek és kártevők
A százszorszép alapvetően nagyon robusztus fajnak számít, aszályos stressz vagy túl közeli ültetési távolságok esetén előfordulhat, hogy a növény leveleit megtámadja a lisztharmat. Ezenkívül előfordulhat levéltetvek vagy takácsatkák fertőzése, de a legtöbb esetben alig károsítják a növényt.
Százszorszép, mint gyógynövény
Az orvosok már a középkorban kihasználták a gyulladáscsökkentő hatását. Százszorszép tinktúrákat és teákat adtak érzékeny, száraz, hámló bőrre, mindenféle pigmentfoltra – például szeplőkre, életkorral járó bőrhibákra – használták.
Orvosi szempontból különösen érdekesek a százszorszépben található szaponinok, illóolajok és flavonoidok, amelyek együttesen a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
- antibakteriális
- gombaellenes
- zsírcsökkentő
- koleszterin csökkentő
- antioxidáns
- vérzéscsillapító
- bizonyos típusú leukémia ellen jótékony hatású
A százszorszép tanninja miatt a vadon termő fűszernövény előételnek számít. A tanninok serkentik az emésztőnedvek termelődését a gyomorban, az epében és a májban. Ugyanakkor a százszorszép vértisztító és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik.
A homeopátiában a százszorszép növényt főként ízületi és csontbetegségek gyógynövényeként használják. Ide tartoznak mindenekelőtt a ficamok vagy zúzódások.
