A százszorszép (Bellis perennis) egy évelő, kisméretű virágos növény, amely az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik. Európában őshonos, de mára szerte a világon elterjedt, gyakran találkozhatunk vele parkokban, kertekben, valamint réteken és legelőkön is. Kompakt, alacsony növény, amely általában 5-20 cm magasra nő.
Jellegzetes virágai kicsik, de feltűnőek, fehér szirmokkal és sárga középpel. A virágok általában az év nagy részében megjelennek, különösen enyhe éghajlaton, ahol szinte egész évben virágozhat. A levelei rózsaszínűek és tövénél összegyűlnek, formájuk elliptikus vagy tojásdad.
Népszerű dísznövényként kertekben és balkonládákban is gyakran használják, köszönhetően alacsony termetének és bőséges virágzásának. Számos kultúrváltozatát nemesítették, melyek között találhatunk többféle színű és több virágszirmú fajtákat is.
A népi gyógyászatban is használják, hagyományosan gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatásai miatt. A százszorszépet teaként fogyasztva vagy külsőleg, borogatásként használva alkalmazzák különböző bőrproblémák, például sebek és zúzódások kezelésére.
Tulajdonságai
| Botanikai név | Bellis perennis |
| Gyakori név | Százszorszép |
| Növény típusa | Évelő, gyakran mint egynyári kezelt |
| Méret | 10-20 cm magas |
| Kedvelt talajtípus | Jól lecsapolódó, tápanyagban gazdag, humuszban gazdag |
| A talaj pH-ja | Enyhén savas – semleges |
| Virágzás ideje | Tavasz – késő ősz |
| Virág színe | Fehér, rózsaszín, vörös |
| Származása | Európa |
A százszorszép ültetése, gondozása
A százszorszépek számtalan előfordulása a legkülönbözőbb talajokon és különböző régiókban azt mutatja, hogy ez a növény szinte mindenhol, emberi gondoskodás nélkül is virágzik.
Elhelyezés
- A százszorszép a teljes napsütéstől a napos helyekig megtalálja az optimális növekedési feltételeket, mérsékelten nedves, tápanyagban és humuszban gazdag talajjal. Azonban nem szereti az árnyékos helyeket, például a nagyon száraz és homokos talajt.
Vetés
- A magokat tavasszal közvetlenül a kertben vagy a szabadban vethetjük el. A cserepes termesztés, például erkélyen vagy ablakpárkányon szintén problémamentesen lehetséges, és lehetőleg március és április között végezzük.
- A százszorszép magjai napfényben csíráznak, ezért csak körülbelül fél centiméterre szabad bedolgozni a talajba. A csírázási időszak körülbelül 14-21 nap. Ezután kikelne az első fiatal százszorszép levelek, és viszonylag gyorsan virágoznak.
Gondozás
- A százszorszép nem igényel különösebb törődést. A rendszeres öntözés elősegíti a virágnövekedést, a teljes virágzási időszak alatt nem szükséges trágyázás. Ősszel a talaj még dúsítható némi humusszal. Mivel a százszorszép a hidegtűrő növények közé tartozik, nincs szükség különösebb fagyvédelemre.
Öntözés
- A Bellis perennis mérsékelt vízigényű, és általában probléma nélkül túléli a rövid aszály ciklusokat. Öntözés csak akkor szükséges, ha több forró nap (kb. több mint 10) követi egymást csapadék nélkül.
Növénybetegségek és kártevők
- Alapvetően nagyon robusztus fajnak számít, aszályos stressz vagy túl közeli ültetési távolságok esetén előfordulhat, hogy a növény leveleit megtámadja a lisztharmat. Ezenkívül előfordulhat levéltetvek vagy takácsatkák fertőzése, de a legtöbb esetben alig károsítják a növényt.
Szaporítása
A százszorszép szaporítása egy gyengéd, de élvezetes kertészeti tevékenység, mely lehetővé teszi e bájos növény szépségének továbbörökítését. Ennek a szerény, mégis lenyűgöző virágnak a szaporítása elsősorban magvetéssel és tőosztással történik, mindkettő módszer egyszerű és hálás feladat, mely a kert szerelmeseinek örömére szolgál.
- Magvetés: A százszorszép magjait tavasszal, a fagyok elmúltával szórjuk a kívánt területre vagy vetőtálcákba. A magokat csak finoman nyomkodjuk a felszínre vagy szórjuk a földre, mivel a fény segíti csírázásukat, tehát nem szükséges őket behomokolni. A magokat nedvesen kell tartani, amíg a csírázás meg nem történik, ami általában 10-14 napot vesz igénybe. Az első pár hétben fontos a rendszeres, de óvatos öntözés, hogy a magokat ne mossuk el. Amint a palánták elég erősek, ritkításra lehet szükség, hogy elegendő helyük legyen a növekedéshez.
- Tőosztás: A százszorszép szaporítása tőosztással kora tavasszal vagy késő ősszel, a vegetációs időszak kezdetén vagy végén a legideálisabb. Ehhez óvatosan emeljük ki a növényt a földből, és tisztítsuk meg a gyökereit a földtől. Ezután éles késsel vagy ásóval osszuk ketté vagy több részre a tőt, ügyelve arra, hogy minden részen legyenek életképes gyökerek és hajtások. Az így kapott új növényeket azonnal ültessük a kívánt helyre, biztosítva számukra a megfelelő távolságot, nedvességet és napfényt, hogy erős, egészséges növényekké válhassanak.
Mindkét szaporítási módszer lehetővé teszi a kertészek számára, hogy megsokszorozzák a százszorszép állományukat, ezzel növelve kertjük virágzó szépségét.
Milyen növényekkel társítható?
Finom, fehér vagy rózsaszínes virágai és kompakt habitusa miatt kiválóan társítható más növényekkel, hogy bájos és harmonikus virágágyásokat vagy gyepszegélyeket hozzunk létre. Az alábbiakban felsorolunk néhány növénytípust és konkrét növényfajt, amelyek jól társíthatók a százszorszéppel:
- Virágzó évelők:
- Margaréta (Leucanthemum vulgare): A margaréta nagyobb, fehér virágai jól harmonizálnak a százszorszép kisebb virágaival, és együtt romantikus, vidéki hangulatot teremtenek a kertben.
- Kék nefelejcs (Myosotis spp.): A kék nefelejcs apró, kék virágai kontrasztot alkotnak a százszorszép fehér vagy rózsaszín virágaival, és együtt színes, tavaszi hatást keltenek.
- Talajtakaró növények:
- Varjúháj (Sedum spp.): A varjúháj különböző fajtái jól kiegészítik a százszorszép virágait, mivel alacsony növekedésűek, és szép zöld vagy színes szőnyeget képeznek körülötte.
- Tűzeső (Heuchera spp.): A tűzeső dekoratív levelei és apró virágai különleges textúrát és színkontrasztot adnak a százszorszéppel társítva.
- Hagymás növények:
- Díszfűfélék:
- Deres csenkesz (Festuca glauca): A deres csenkesz kékes levelei jól harmonizálnak a százszorszép színeivel, és elegáns, mégis természetes megjelenést biztosítanak.
- Évelő gyógynövények:
- Kamilla (Matricaria chamomilla): A kamilla apró, fehér virágai hasonlóak a százszorszéphez, és együtt gyógynövénykertben is szép látványt nyújtanak.
- Körömvirág (Calendula officinalis): A körömvirág élénk narancssárga vagy sárga virágai kontrasztot alkotnak a százszorszép finomabb árnyalataival, és mindkettő jól érzi magát napos helyeken.
- Évelő nektárnövények:
- Cickafark (Achillea millefolium): A cickafark különböző színű ernyős virágai remekül kiegészítik a százszorszépet, különösen természetes, vadvirágos kertekben.
- Pipacs (Papaver rhoeas): A pipacs élénk vörös virágai kontrasztos hátteret nyújtanak a százszorszép finom színeinek, és együtt különösen látványosak.
A százszorszép sokoldalú növény, amely jól illeszkedik a legtöbb kertbe, különösen akkor, ha szeretnénk természetes, vadvirágos hatást elérni. Társításával olyan növényágyásokat hozhatunk létre, amelyek színesek, változatosak és az év nagy részében díszítik a kertet.
Százszorszép, mint gyógynövény
Az orvosok már a középkorban kihasználták a gyulladáscsökkentő hatását. Százszorszép tinktúrákat és teákat adtak érzékeny, száraz, hámló bőrre, mindenféle pigmentfoltra – például szeplőkre, életkorral járó bőrhibákra – használták.
Orvosi szempontból különösen érdekesek a százszorszépben található szaponinok, illóolajok és flavonoidok, amelyek együttesen a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
- antibakteriális
- gombaellenes
- zsírcsökkentő
- koleszterin csökkentő
- antioxidáns
- vérzéscsillapító
- bizonyos típusú leukémia ellen jótékony hatású
A százszorszép tanninja miatt a vadon termő fűszernövény előételnek számít. A tanninok serkentik az emésztőnedvek termelődését a gyomorban, az epében és a májban. Ugyanakkor a százszorszép vértisztító és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik.
A homeopátiában a százszorszép növényt főként ízületi és csontbetegségek gyógynövényeként használják. Ide tartoznak mindenekelőtt a ficamok vagy zúzódások.
Gyakran ismételt kérdések
Milyen gyakran kell öntözni a százszorszépet?
A százszorszép mérsékelt vízigényű növény, így csak hosszabb, csapadékmentes időszakokban igényel öntözést. Általában elég hetente egyszer locsolni, de nyári hőségben érdemes gyakrabban is, különösen, ha cserépben tartjuk. Fontos, hogy a talaj ne száradjon ki teljesen, de ne is álljon meg benne a víz.
Árnyékos helyen is megél a százszorszép?
A százszorszép napsütéskedvelő növény, ezért napos vagy félárnyékos helyet érdemes választani számára. Árnyékos környezetben kevésbé virágzik, és hajlamosabb lehet a betegségekre. A jó virágzáshoz legalább napi 4–6 óra napfény szükséges.
Mikor és hogyan kell vetni a százszorszép magjait?
A magvetést tavasszal, március-áprilisban ajánlott elvégezni, közvetlenül a szabadföldbe vagy vetőtálcába. Mivel fényre csírázik, a magokat csak enyhén nyomjuk a talaj felszínére. A csírázási idő 2–3 hét, ezalatt a talajt tartsuk nedvesen, de kerüljük a túlöntözést.
Milyen kártevők veszélyeztethetik a százszorszépet?
Bár a százszorszép ellenálló növény, időnként megtámadhatják a levéltetvek, takácsatkák, vagy lisztharmat is kialakulhat. A sűrű ültetés, túlöntözés és rossz légmozgás elősegítheti a betegségek terjedését. Megfelelő gondozással ezek a problémák könnyen megelőzhetők.
Tartható cserépben vagy balkonládában is?
Igen, a százszorszép remek választás erkélyekre és ablakpárkányokra. Kompakt növekedése miatt cserépben is jól érzi magát. Fontos, hogy a tartóedény jó vízelvezetésű legyen, és napos helyen álljon. Rendszeres, mérsékelt öntözést igényel, különösen meleg napokon.
Milyen talajban fejlődik a legjobban?
A százszorszép a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, enyhén savas–semleges kémhatású talajokat kedveli. A túl kötött vagy túl homokos talaj nem ideális számára. Humusz hozzáadásával javíthatjuk a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát, különösen telepítés előtt.
Tényleg gyógyhatású növény a százszorszép?
Igen, a százszorszépet hagyományosan gyulladáscsökkentőként és sebgyógyítóként alkalmazzák. Teaként vagy borogatásként használva enyhíthet bőrproblémákat, zúzódásokat és sebeket. A benne található flavonoidok és szaponinok természetes gyógyító hatást biztosítanak, így helye van a házi gyógynövényes praktikák között.
Hogyan lehet szaporítani a százszorszépet?
Szaporítása magvetéssel vagy tőosztással történik. A magvetés tavasszal, a fagyok után történjen, fényre csírázó módszerrel. A tőosztás ideje kora tavasz vagy késő ősz, ilyenkor a növényt óvatosan szétválasztjuk, és az új töveket napos, tápanyagdús helyre ültetjük.
