A petrezselyem az egyik legismertebb és legsokoldalúbb konyhai fűszernövény. Ezt a gyógynövényt ősidők óta használták fűszernövények ízesítésére és betegségek enyhítésére.
Manapság két különböző fajtája ismert, a lapos levelű és a göndör petrezselyem, amelyek közül néhány többféleképpen használható. A petrezselyemlevél mellett azonban a petrezselyemgyökeret is ízletes zöldségként fogyasztják.
A petrezselyem növényi jellemzői és rendszertana
A petrezselyem eredete és előfordulása
A petrezselyem eredetileg a Földközi-tenger keleti régiójából származik.
Ma sok országban vadon is megtalálható. Előszeretettel él a meredekebb hegyoldalakon, amelyek naposak vagy félárnyékban vannak.
Mivel a petrezselyem az egyik legfontosabb gyógynövény, sok országban ennek megfelelően termesztették. Napjainkban a fontos termőterületek közé tartozik Hollandia és Franciaország.
A Petroselinum crispum rendszertana
A petrezselyem az Ernyősvirágzatúak családjába tartozik, és olyan gyógynövényekkel rokon, mint a kapor vagy a kömény.
A szűkebb Petroselinum nemzetség (petrezselyem család) az általunk ismert petrezselyemből és a kevésbé ismert magpetrezselyemből (Petroselinum segetu ) áll, amely elsősorban Nyugat- és Dél-Európában fordul elő.
Ma a petrezselyem három fő típusát vagy fajtáját különböztetik meg egymástól:
- Simalevelű metélőpetrezselyem (Petroselinum crispum var. neopolitanum)
- Fodros metélőpetrezselyem (Petroselinum crispum var. crispum)
- Gyökérpetrezselyem (Petroselinum crispum var. tuberosum)
A petrezselyem egyik fajtájaként gyakran feltüntetett japán petrezselyem, más néven mitsuba nem tartozik a petrezselyem nemzetségbe. Bár az ernyősvirágúak képviselője is, zellerre emlékeztető illata és jóval bokrosabb levélnövekedése van.
A petrezselyem jellemzői
A petrezselyem egy kétéves lágyszárú növény, amely 25 és 80 cm közötti magasságra nő. Egy méternél nagyobb növekedési magasságot ritkán érnek el.
A petrezselyem keskeny, fehérestől sárgás színű karógyökereket (petrezselyemgyökereket) képez, amelyek legfeljebb 15 cm hosszúak, és főzelékként is fogyaszthatók.
Levelei
A petrezselyem levelei fajtától függően sötétzöldek és tollasak. Nagyon hasonlítanak a zeller leveleihez, ez magyarázza a Silie név utolsó részét is. Sem a levelek, sem a csupasz és függőleges szárak nem szőrösek.
Ezzel szemben a fodros petrezselyemfajták hullámosabb levélformájúak, enyhe csúcsokkal a tetején.
A termesztett petrezselyemfajták sima levelekkel és göndör fajtákkal is rendelkeznek. A levélgöndörítés típusa fajtánként jelentősen eltérhet. Vannak finoman hullámos, valamint kissé durva formák (Mooskrause típus).
Virága
A zöldes-sárgás virágok, ahogy az ernyősöknél lenni szokott, hosszú szárú duplaernyőkben helyezkednek el. A petrezselyem június és augusztus között általában a második évben virágzik, és magasabb mennyiségű apiolt termel, amely a növény illóolajának mérgező összetevője.
Gyümölcs
A gyümölcsérés során a virágokból tojás alakú és szürkéssárgás termések fejlődnek ki. A petrezselyem gyümölcsei egyértelműen bordázottak, és általában körülbelül 2 milliméter szélesek.
Petrezselyem – vetés, termesztés és gondozás
Kis fűszernövény-termesztési tapasztalattal a petrezselymet meglehetősen könnyű termeszteni. Azok a kezdők, akik termesztési utasítás nélkül ültetik el a fűszernövényt, időnként egy kis frusztrációt okozhatnak, mivel a petrezselyem gyakran hibásan fejlődik kedvezőtlen termőhelyi viszonyok és nem megfelelő gondozás esetén.
Hely és talaj
A petrezselyem bizonyos követelményeket támaszt a hellyel szemben. A napsütéses helyek ideálisak, de nem egész nap teljes napsütésben.
Lehetségesek félárnyékos helyek is, de alacsonyabb hozamot ígérnek. A talaj legyen tápanyagban gazdag, enyhén nedves, enyhén krétás és jó vízelvezetésű.
Az agyagos talajt némi homokkal kell keverni. Ha a petrezselyem cserépben vagy ládában nő, vásárolhatunk jó minőségű, kész gyógynövényföldet, amelyet esetleg még egy kicsit be kell meszelni.
Vetés és termesztés
A legjobb a szabadföldi vetés májusban vagy az előművelésben március és április között. A magoknak feltétlenül melegre van szükségük ahhoz, hogy optimálisan fejlődjenek.
Az optimális csírázási hőmérséklet 22 és 25°C között van. Egy magot kb. 3 cm-re préseljünk a talajba kb. 15 cm távolságra. Mivel a petrezselyem a sötétséget kedvelő csírák közé tartozik, a magokat talajjal kell takarni.
Akár négy hétig is eltarthat, mire megjelenik az első sziklevél. A földet vagy a talajt mindig enyhén nedvesen kell tartani.
A növények kiválóan nevelhetők füvészkertben. Erkélyes termesztés is lehetséges, de ennek megfelelően mélyebb cserepet kell választani, mert a petrezselyem karógyökeret fejleszt.
Vízigény
A petrezselyem szereti a mindig enyhén nedves talajt. A növényeket rendszeresen kell öntözni az esti órákban, különösen forró vagy hosszan tartó meleg napokon.
A rossz vízellátás gyorsan elősegíti a petrezselyem betegségek kialakulását. Ugyanez vonatkozik azonban arra is, ha a vízellátás túl bőséges. Ezért a szokásos öntözési viselkedés javasolt.
Növénybetegségek és kártevők
Ha a zöld petrezselyemleveleken sárgás vagy világosbarna foltok vagy szárak jelennek meg, annak több oka is lehet. Ha a növény fonnyadt, a száraz zöld leveleket levágjuk.
Ha a levél fonnyadtnak tűnik, de még mindig létfontosságú, ez a gyökérterületen elvizesedésre vagy kártevők fertőzésére utal.
Az első esetben ügyelni kell arra, hogy elkerüljük a vizesedést, és mérsékelten öntözzük. A kártevőket, különösen a fonálférgeket nehéz észrevenni.
Ez megelőzhető, ha petrezselymet más növényekkel együtt termesztünk. A körömvirág és a hagyma különösen hatékonynak bizonyult természetes rovarriasztóként.
A petrezselyem, mint gyógynövény
Az évszázadok során a petrezselyem a kulináris alkalmassága mellett gyógynövényként is hírnevet szerzett magának. Számos ásványi anyag, például vas, cink, kálium és magnézium, valamint A-, B- és C-vitamin teszi a petrezselymet egészséges táplálékká.
A petrezselymet az ókori görögök szent növénynek tartották. Valószínűleg afrodiziákumként és katonák erősítésére használták. A középkorban a petrezselymet orrvérzés, gyomorpanaszok és húgyhólyagok kezelésére szolgáló gyógynövénynek tartották.
A mai természetgyógyászatban a petrezselymet alig használják gyógynövényként. Ennek ellenére a növény levelei, magjai és gyökerei tartalmaznak néhány hatékony összetevőt.
Ide tartoznak mindenekelőtt az apiol, miriszticin, pinén, limonén illóolajok, valamint az izorhamnetin, apigenin, luteolin és kaempferol flavonoidok.
A flavonoidok azonban nagyobb valószínűséggel találhatók a növény felső részeiben. A petrezselyem ezen összetevői a következő gyógyító hatásokat eredményezik:
- vizelethajtó
- fertőtlenítő
- gyulladáscsökkentő
- étvágygerjesztő
- enyhén szorongásoldó és stresszoldó
- részben antimikrobiális
- szélhajtó
A petrezselymet a hagyományos népi gyógyászatban a következő betegségek és panaszok kezelésére használják:
- a vesék betegségei
- emésztőrendszeri betegségek, például gyomorhurut
- menstruációs görcsök
- rossz lehelet (halitosis)
- cukorbetegség
- bőrgyulladás
Külsőleg alkalmazva a petrezselyem enyhíti az olyan bőrbetegségeket, mint a fejbőr korpásodása és a test száraz, hámló bőre. Erre a célra petrezselyemből készült teát főznek, és a bőr és a fej érintett területeit kezelik borogatással.
A tea rovarcsípésre is használható, amennyiben a petrezselyem hatóanyagai lehetővé teszik a csípés helyén fellépő gyulladás enyhülését.
